Beemelték a világszenzációnak számító 8 millió éves mocsári cipruserdő megmaradt fáinak első példányát a jelenlegi helyére, a miskolci Herman Ottó Múzeum mögötti új épületbe. Mivel ma Viola napja van, a fát Violának nevezték el. Fát virágról.
Hihetetlen, hogy ezek a helyi politikusok mennyire nem értik, mekkora kincs ez a lelet. Mintha egy hónapos egércsontvázat találtak volna egy ózdi építkezésen, annyira mostohagyermek ez a néhány csodálatos fa. Mint árva, de súlyos konc a nyakukban, annyira nem érdekli őket. Vannak városok, amelyek ilyen leletekből jól megélnek. Mohács a busójárásból, Hollókő a Húsvétból, Egerszalók egy csordogáló melegvízből, míg például Aggtelek a barlangjából húzza ki a maximumot.
(Pedig e leletnek párja a világon nincs!)
Miskolcon más a helyzet. Itt a Barlangfürdő és a Diósgyőri Vár sincs kihasználva, főleg utóbbiban lenne még rengeteg lehetőség, amellyel vonzani lehet a turistákat. Az Éden Camping szétrohadt, az Avas Szálló - látszólag - ingatlanspekulánsoké. A mocsári ciprusok lelőhelye is annyira látványos volt, hogy akár az egész "teret", a bükkábrányi bánya azon részét érdemes lett volna újra felépíteni valami király helyszínre. Üres csarnok van pár a városban.
Meg kellett volna csinálni. Egy látványos múzeum, kicsit hajazna a Marsra, vagy a Jupiterre, csak fantázia kérdése... lett volna.
Mindegy. Majd ha találunk egy piramist a Bükkben, na, talán majd akkor.
