Májusi eső aranyat ér - tartja a mondás, de ez az idei nem ér annyit, sőt egy forintot se, viszont sokba kerül az országnak, s túl sokba az áldozatoknak, akiknek tönkretette az értékeit, ingatlanjait a víz. Egész Borsod megye szenved az árvíztől, az ember szürreális fotókat és videókat lát az árvízhelyzetről, a máskor szép zöld táj világosbarna színű a sáros víztől, az utak rövidebb-hosszabb szakaszai eltűnnek a sáros ár felszíne alatt. Takaros utcák válnak Velencévé, gondosan művelt szép virágos kertekből lesz végtelen úszómedence.
Ez már a globális felmelegedés, a megváltozó éghajlati viszonyok egyértelmű jele - mondta kb. fél éve egy nálam nagyobb tudású ember az egyik televíziós műsorban, amikor arról kérdezték, hogy miért van az a rengeteg vihar az utóbbi néhány évben. Akkor a viharok kapcsán beszélgettek a környezeti katasztrófákról, a globális felmelegedésről és a szélsőséges időjárásról. Mi aztán tudnánk mesélni a természet gyors megváltozásáról: Miskolc kapta néhány éve Magyarország legdurvább jégesőjét, több ezer autó ment tönkre a városban és két környező településen, ez volt Magyarországon a szélsőséges időjárás "belépője", elég emlékezetesre sikeredett. Néhány éve Magyarországon a tavasz és az ősz néhány naposra, néhány hetesre zsugorodott, mondhatnánk, el is tűnt, akárcsak a hó, bár az idei tél e tekintetben épp kivételnek számított: esett a hó eleget.
Ma már meg sem lepődünk azon, ha a miskolctapolcai kőbánya felett tuba alakul ki, pedig néhány éve, amikor a híradókban néztük a forgószeleket, csak legyintettünk: ilyen csak Coloradoban, vagy Arizonában van, Árpád apánk jó helyre hozott minket... De ma mi van??? Durvulnak a viharok, menetrendszerűvé válnak az árvízek, még évszázada nem látott föld alatti árvíz is volt pár éve a Bükkben, igen, természetesen ez is Borsodban. Most éppen Közép-Afrikai időjárás uralkodik Borsodban, hetek óta esik az eső, mint a dzsungelben. Vagy írjak Dél-Kelet Ázsia monszunjáról?
Az idén már másodszor sújtja megyénket árvíz, az elsőnek is alig lett vége, még a homokzsákokat sem bontották el mindenhol, máris itt a másik. A Sajó, a Szinva, a Bódva és a Hernád nem kegyelmez, a víz "jön" és viszi az értékeket, emberek életét teszi tönkre. Akik pedig harcolnak a víz ellen, napjaink hősei: többnyire szakadó esőben rakják a homokzsákokat szünet nélkül, rendületlenül.
Már nagyon jó lenne, ha vége lenne ennek az őrült tavasznak. A legfontosabb, hogy ha ennek az őrületnek vége lesz, le kell ülniük a szakembereknek és le kell vonni a tanulságot, mert szabályozni kell a borsodi folyókat. A XXI. században világszerte kulcskérdés lesz a vízgazdálkodás - minden tekintetben. Fel kell készülni nagy mennyiségű víz levezetésére, esetenként tározására és - például a Szinva esetében - bizonyos szakaszokon új, biztonságosabb folyómedret kell építeni.
A nép se pihen. Az egyik humoros mondás szerint szólni kellene a Blahán esőtáncot járó indiánoknak, hogy hagyják abba, mert ez most már egyáltalán nem vicces. Egy másik szerint szólni kéne Orbán Viktornak, hogy vigye a fenébe ezt az új Napot, ami április 12. óta kel fel, és hozza vissza a régebbit, mert a régi legalább sütött.
