Nem az a merészség, hogy a sztárszakács úgy dönt, ehető és finom ételt ad a kölyköknek, hanem az, hogy rögtön első nap brokkolival nyit. Ez aztán bátorság! Bár itt ezen a fotón Buday Péter éppen húsvéti tippeket kínál a Nők Lapja Café olvasóinak, az nagy előrelépés, hogy egy sztárszakács a rivaldafény és a luxusszállodák után "leereszkedik" a gyermekek szintjére. A szó jó értelmében. Mert annak mi értelme, ami most megy, hogy tonnaszámra gyártják a moslékot a konyhások? Na ugye. Ha pedig már valami pénzbe kerül, annak legyen értéke.

Legyen az bármi, akár egy csavaralátét, akár egy menzaebéd. Sokan irigylik a miskolci ötletet, és a fejükhöz kapnak, hogy miért nem ők találták ki. A hírek szerint már 23 önkormányzat jelentkezett, akiket érdekelne a Buday Péter-féle miskolci menzavarázslat.

Már az is nagy dolog, ha valaki 290 forintból összerak egy menüt. Mondhatni művészet. Az pedig egyenesen vakmerőség, hogy ebből a pénzből minden nap más, változatos menüsort ígérjen valaki. Ha továbblépünk, és azt is szeretnénk, hogy mindez finom legyen, az már egyenesen bűvészet, varázslat... szóval az, hogy a gyerekek meg is egyék minden nap, amit kapnak, súrolja a lehetetlen kategóriát. És még valami: legyen egészséges is. Na tudod...!

Szóval a Hilton Szállodában x ezer forintért könnyű finomat és egészségeset főzni pár tucat rongyrázónak, de amire Buday vállalkozik, az véleményem szerint lehetetlen. Őszintén szólva én sosem bíztam ezekben a világhíres tévészakácsokban. Egyszer bepróbálkoztam egy Stahl recepttel, pontról pontra haladtam, ahogy az egyik drága nagykönyvében meg van írva, hát elég szar lett. Azóta se, kösz.

De most valahogy érdekel ennek a programnak a sikere, hiszen nem mindegy, mit esznek a gyerekek, sokan csak az iskolában esznek minden nap meleg ételt. Érdekes számomra, hogy egy ilyen fontos ügyet mekkora közöny vesz körül, pedig kevés fontosabb ügy van a gyermekétkeztetésnél. Stílszerűen mondhatnánk azt is, hogy a gyermekétkeztetés a magyar gasztronómia mostohagyermeke.

Pedig észbe kellene kapni, hogy Buday Péternek és a menzareformot indító Simon Gábornak igaza van: a gasztrokultúra megteremtését, az alapok lerakását itt kellene kezdeni.